R. Törley Mária szobrászművész, a hires pezsgőgyár alapító, Törley József testvérének, Antalnak a dédunokája, aki 2010-ben megkapta a kerület díszpolgári címét. Családjuk története nem kevés érdekességgel szolgál.

A Törley gyár története:

Csantavéri Törley József Ernő Félix (Szabadka, 1858. január 10. – Oostende, Belgium, (1907. július 28.) gyáros, R.Törley Mária déd-nagybátyja, a pezsgőgyártás budafoki meghonosítója. 

A déd-nagybácsi, Törley József, édesapja, Schmierl Valentin (1823-1900), 1848-as honvéd vadászhadnagy, édesanyja bajsai Vojnits Mária (1834-1885) volt. Édesapja miután részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, nevét Törley Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szerepet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, a schmierenből illetve a streichenből származik, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni (Törlei). A vadászhadnagy, Törley Bálint, a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sumlába az emigrációba, ahol az érdemes honfi Kossuthtól írásos dicsérő elismerést kapott. Törlei Bálintnak és feleségének, Vojnits Máriának hat gyermeke született, három fia és egy lánya érte meg a felnőttkort: Törley Antal (1853–1899), Törley Gyula (1855–1934), Törley József (1858–1907) és Törley Ilona (1859–1884). 1896 április 1-jén I. Ferenc József magyar király nemességet és előnevet adományozott Törley József budapesti pezsgőgyáros és nagybirtokosnak.

Csantavéri Törley József

Törley József felesége székasi Sacelláry Irén (1855- 1923) volt. Irén édesapja, székasi Sacelláry György (1824-1898), a Görög királyi Krisztius rend lovagja, édesanyja, Mirosavlevits Zsófia (1826-1896) úrnő volt. Sacelláry György építtette a Budapest XXII. kerületében található Sacelláry-kastélyt. Törley József és Sacelláry Irén házasságából nem volt gyermek, aki megérte volna a felnőttkort. 

A grazi kereskedelmi akadémián tanult, s itt találkozott Teophil Roederer francia pezsgőgyárossal, aki őt francia-német nyelvű levelezőként alkalmazta. Reimsben megismerkedett a pezsgőgyártás minden fortélyával, majd egy másik neves pezsgőgyártónál, a Delbeck et Cie. cégnél a gyakorlatban is kipróbálta a pezsgőkészítési tudományát. 

A kedvező fogadtatás után Törley József önállósította magát, és Reimsben gyárat alapított. 1880-ban egy alapbor-beszerző körútján jutott el Promontorra (ma Budafok), s felfedezte, hogy a hely a pezsgőgyártásra alkalmas adottságokkal rendelkezik. 

 

Törley pezsgő plakátja 1900 körüTörley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát, a cégbírósági bejegyzés szerint a Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter-Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Később kiváltak a cégből, s egy saját üzemet hoztak létre, amely jó ideig komoly konkurenciát jelentett Törleynek. 1890-ben a gyár az Anna utcába költözött át, ahol Törley egy 20 ezer négyzetméteres pincét létesített. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált.

Törley szőlőt, házhelyet és présházat vásárolt Promontoron, s 1882-ben ide telepítette reimsi gyárát, a cégbírósági bejegyzés szerint a Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén a Péter-Pál utca 578. szám alatt kezdte meg működését. A termelés francia gépekkel és francia szakemberekkel indult, a gyártást egyik megbízható reimsi barátja, a kiváló pezsgőmester, Louis François irányította, kit öccse, César François is követett 1886-ban. Később kiváltak a cégből, s egy saját üzemet hoztak létre, amely jó ideig komoly konkurenciát jelentett Törleynek. 1890-ben a gyár az Anna utcába költözött át, ahol Törley egy 20 ezer négyzetméteres pincét létesített. Az üzemet a legmodernebb gépekkel szerelték fel, Törley az országban elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. A lehető legjobb minőség az alapborok kiválasztásánál is elsődleges szempont volt, a cég többnyire Etyek és környéke pincészeteiből vásárolta a pezsgőnek valót. A gyár folyamatosan fejlődött, a termelés 1905-ben megközelítette az egymillió palackot. Törley a minél gyorsabb és biztosabb áruszállításhoz elsőként vásárolt teherautókat, s alapító tagja lett a Királyi Magyar Automobil Clubnak is. A hazai piac ellátásán túl nagy hangsúlyt fektetett a pezsgők nemzetközi ismertségének növelésére is, először Franciaországban kezdte külföldi piacainak kiépítését, később a tengerentúli országokba is exportált.

Törley hamar felismerte a jó reklám fontosságát is. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kellékévé vált. 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley-pavilon. 1898-1899-ben az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió palack pezsgőt állított elő.

Törley kastély - Budafok

 Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az uralkodótól, I. Ferenc József királytól. A számára nagyon sikeres millenniumi kiállítás után Császári és Királyi Udvari Szállító cím birtokosa is volt.

1907-ben a gyár megalapításának 25. évfordulóját nagy pompával ünnepelték meg, de az eseményt az alapító nem sokkal élte túl, július 28-án oostendei nyaralása közben, vakbélgyulladás-perforáció miatt váratlanul meghalt.

A gyárat és a vagyont – mivel Sacelláry Irénnel való házasságából született gyermekei nem érték meg a felnőttkort – bátyjainak fiúgyermekei örökölték, akik ragaszkodtak a megszokott minőséghez. A történelem viharai azonban a pezsgőgyárat sem kímélték: 1944-ben bombatalálat érte az üzemet, a háború után mindössze négy fővel indult újra az igen szerény termelés, 1949-ben pedig államosították. A rendszerváltás után a német Henkell befektetői csoport vásárolta meg, majd a 2005. január 3-án megalakult Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.

Emlékét Magyarország egyik legnagyobb sírépítménye, a Törley-mauzóleum őrzi, szerencsére az 1990-es években egy vállalkozónak meghiúsult a szecessziós sírhelyben történő diszkó nyitási ötlete. 

Törley Józsefet 1907-ben ideiglenesen a felesége családi kriptájába temették a Kerepesi temetőbe. Ám Sacelláry Irén, az özvegyasszony, elhatározta, hogy a Törley birodalom legmagasabb pontján felépítteti a férje síremlékét. Ez az egész terület 1890-ben került Törley-tulajdonba. A gyáros korábban a Péter Pál utcában kezdte a termelést, 1882-ben. Ahol a síremlék áll, az a telek legmagasabb pontja. Ezt a területet körbekeríttették és Ray Rezsővel megterveztették a mauzóleumot. 1907 őszére elkészültek a tervek, 1908-ban kezdték meg a kivitelezést és 1909-re készültek el. Olaszországból hozatták a kőanyagot, a kőfaragó mestereket, sőt még a kőműveseket is.

Annak idején mindez harmincezer aranykoronába került. A halálozása után fölvett leltárban a teljes Törley-vagyon kettő és félmillió aranykorona. A végrendelet úgy szólt: az elhunyt gyáros fivérének a fiúgyerekei öröklik a Törley-birodalmat, a lányok pedig tisztességes összegű végkielégítést kaptak. Így Törley József bátyjának a gyerekei, majd unokái örököltek. 

Törley mauzóleum

Törley József nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley. A világ borászati hagyományait őrző Bacchusi Borrendekhez csatlakozott pezsgőrendnek 2017-ben pezsgőlovagja lett Mező Misi is.

A pezsgőgyártó családja annak idején gyakran megfordult Topolyán, pontosabban a Vojnich családtól vásárolt zobnaticai birtokán, ahol kastélyt épített. A Csantavérről származó, földműveléssel foglalkozó Törley család számára egy idő után kicsinek bizonyult a szülőfalu, és terjeszkedni kezdett.

Törlei Bálint három fia: az építészmérnök Törley Antal, akinek Magyarországon volt birtoka, a közgazdász Törley Gyula, aki Zobnaticán a kastélyt építtette, és Törley József, a budafoki pezsgőgyár névadó alapítója. A tulajdonos legjobb üzlettársa testvére, Gyula volt, a zobnaticai nagybirtokos. A cégalapító testvérbátyja, Antal dédunokája R.Törley Mária figurális szobrászművész.

R.Törley Mária 1974-től 77-ig Andrássy-Kurta János magántanítványa volt, majd 1977-81 között Somogyi József növendékeként elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. 1982 óta rendez önálló kiállításokat; művészete a tér és az ember viszonylatát kutatja, de kimeríthetetlen témája az emberi arc, alak is. Sorozatokban, variációkban példázza mindezt Dante-sorozata és a Papageno-Papagéna kompozíciók.

Dante szobor a római Magyar Akadémia kiállitásán

Díjai:

1981: Herman Lipót-díj;

1985, 1996: Nemzetközi Dante Biennálé díja, Ravenna;

1994: Molnár G. Pál centenáriumi díj;

1996: Budapest, XVI. ker., Millecentenáriumi díj;

1998: Budapest XVI. ker., Pro Budapest díj.

 Természetelvű munkáinak jelentős része vallásos tárgyú (Madonna a kis Jézussal, 

1985; Patrona Hungariae, 

1991; Istenes Szent János, 

1995 és 1997; Boldog Apor Vilmos, 1998

 Egyéni kiállításai:

1982 • Blaskovich Múzeum, Tápiószele
1983 • Arany János Művelődési Ház, Nagykőrös
1984 • Eötvös Klub, Budapest • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
1987 • Sportkórház Kultúrterme, Budapest
1989 • Grand Hotel Ramada, Budapest
1990 • Adalbertinum, Budapest
1990, 1991, 1992, 1997 • Hotel Gellért, Budapest
1991 • Mozart-kiállítás, Bécs
1993 • a Bazilika altemploma, Veszprém • Zenetudományi Intézet, Budapest • Rexim Galerie, München
1995 • Pannonia Galéria, Sopron [Mihály Gáborral, Várady Sándorral]
1995, 1996 • Törley-Zsolnay Terem, Budapest
1997 • Hotel Gellért, Budapest • Kastély Múzeum, Gödöllő
1998 • Corvin Galéria, Budapest
1998 • Art-x Galéria, Budapest • Mestereit köszönti a tanítvány, Pannonia Galéria, Sopron

Szent István szobor

.