Bálint Gyuri-bácsi, az ország "Főkertésze" s a kerület díszpolgára, nemrég ünnepelte 100,születésnapját.

100 éves lett Bálint gazda

Kovács Péter polgármester köszöntötte Dr. Bálint Györgyöt, vagy ahogy az egész ország ismerő őt Bálint gazdát, 100. születésnapja alkalmából.

A köszöntés részeként egy különleges ajándékkal lepte meg kerületünk vezetője hazánk legismertebb kertészét, még pedig a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat székhelyén kialakított Tanya udvar gyümölcsös kertje tegnapi naptól fogba Bálint gazda Gyümölcsöse nevet viseli. A jövőben minden érdeklődő megtanulhatja Bálint Gyuri bácsi által szorgalmazott karcsú orsó metszési módszert, melynek segítségével a gyümölcsfák gyermekek és idősek számára is gondozhatóvá alakíthatók.

 (forrás: bp16.hu) ittlakunk.hu

Életpályája

Gazdálkodó hagyományokkal rendelkező zsidó családba született, apja Braun Izidor több nyelven beszélő, vállalkozó és kísérletező szellemű középbirtokos volt, édesanyja Koch Rozália. Fiatal korától kezdve a mezőgazdaság szeretetére és ismeretére nevelték. Általános és középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte. Cserkészként részt vett a gödöllői dzsemborin. 1937-ben érettségizett a főgimnáziumban, 1941-ben kertészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Akadémián. 1942-ben behívták munkaszolgálatra, ahonnan először a mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. Utóbbiból két barátjával egy nappal a tábor felszabadulása előtt megszöktek, az éjszakát a német–amerikai fronton töltötték. Másnap reggel egy amerikai katonai konvojtól tudták meg, hogy a tábor felszabadult. A holokauszt során egy testvérét kivéve teljes családját kiirtották. A háború után hazatért családi birtokára, ám a kommunista hatalomátvétel után internálással fenyegették meg, és földjét elvették.

1949-ben mezőgazdasági mérnökként diplomázott a Magyar Agrártudományi Egyetemen. 1949–1952 között a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott, majd onnan egy évre a Kertészeti Kutatóintézetbe került. 1955–1959 között a Mányi Állami Gazdaság főagronómusa volt, ahonnan a Fejér Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága főkertészként alkalmazta, 1964-ig. 1967-ig Budapesten, az Állami Biztosító Főigazgatóság szakértője volt, majd nyugdíjazásáig (1981) a Kertészet és Szőlészet főszerkesztői teendőit látta el. 1969–1981 között a Kertészet és Szőlészetet, 1970–1981 között a Kertgazdaságot, 1972–1981 között a Kerti Kalendáriumot, 1984–1988 között a Kertbarát Magazint szerkesztette. 1989-től tagja a Budapest Rotary Clubnak, amelynek két évig alelnöke is volt. 1981–2009 között a Magyar Televízió Ablakcímű magazinjának állandó munkatársa (Bálint gazda). 1991–2000 között főszerkesztője az MTV Gazdaképző című műsorának.

1994. június 1-jén belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe; tagja lett az országos tanácsnak. 1994–1998 között országgyűlési képviselő volt. 2009-ben kilépett az SZDSZ-ből, alapító tagként részt vett a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE) megalapításában.

Egyetlen fia Bálint János kertészmérnök, aki hét éven át volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem dékánja, illetve húsz éven keresztül tanszékvezetője.

1999-ben költözött a 16.kerületbe feleségével, aki ott dolgozott. A kerületi közkönyvtárban Sashalmon, aminek sok könyvet adományozott az évek alatt, az ott működő olvasókör róla kapta a nevét. 2017-ben egy olvasókertet is létesítettek Bálint gazda kertje néven, ami átadásán egy diófacsemetét ültettek közösen a névadóval. A Budapest díszpolgára címet viselő kertészmérnök, bár többször is az önkormányzat díszpolgár-jelöltjei között volt, végül más kapta meg a címet, ami 2019-ben már a kiosztás előtt kiszivárgott. Március 10-én, 100. életévének tiszteletére ezért 16.kerületiek,- kerületi lakosként, Nemes Gábor DK-s és Csizmazia Ferenc MSZP-s képviselők szervezésében -„Akire büszkék vagyunk” alternatív kerületi díszpolgári cím elismerésben részesítették.

Júliusi születésnapja alkalmából leplezte le a kerület polgármestere, Kovács Péter és országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf a Kertvárosi minta tanyaudvar Bálint Gazda Gyümölcsöse részegységét, ami kialakításában ő maga aktív szerepet is vállalt.

A tanyaudvar egy részlete

2020 nyarára készül el teljesen, de 2019 októberében már megnyílt az ország legnagyobb mezei őrszolgálatának, a Rákosmenti Mezei Őrszolgálat mintatanyája és központja a kerületi Sarjú úton. Bejelentkezés alapján, időegyeztetéssel ingyenesen látogatható. A csaknem egy hektárnyi fővárosi ingatlant a kertváros önkormányzata, rajta keresztül pedig a mezőőri társulás 15 évre kapta meg. A még a 90-es években, az M0 körgyűrű akkori nyomvonal tervének ismeretében a Fővárosi Önkormányzat által kisajátított családi házas területet a kerületi önkormányzat a Naplás tó és környéke fejlesztésére elnyert TÉR-KÖZ pályázata keretében újította föl. A – bűnmegelőzést szolgáló oktatási tevékenysége mellett a – 22 fős mezőőri csapatból 13 fő elvégezte a Hortobágyi Madárpark – Madárkórház Alapítvány szervezte madármentő tanfolyamot. Az első állatok már 2018-ban megérkeztek. Először Dezső, az eredetileg a hortobágyi klímára tenyésztett fehér magyar fajtájú kakas két tyúkkal, majd két fészekalja vadkacsa, melyekből hármat az Örs vezér teréről, az Árkád üzletközpont tetejéről mentettek ide, tíz csibét pedig Rákosligeten, a Diadal utcánál találtak. A gödöllői génbankból őshonos magyar háziállatok (galamb, juh, kecske és szarvasmarha) is gazdagítja az állományt. Szálas takarmánnyal a mini gazdaságot körülvevő földekről látják majd el az állatokat, nyáron sávos legeltetéssel. Már a kialakításkor létrehoztak bemutató jelleggel konyhakertet is, ahol valaha a Penkov-féle bolgárkertészet volt. A területen gyümölcsöskertet is telepítettek, ahol olyan speciálisan nevelt fafajtákat ültettek, amelyek kis helyet foglalnak és amelyek gondozását a gyermekektől a nyugdíjasokig mindenki el tudja látni. Továbbá apróbogyós-gyümölcsbokrok is, mint a ribizli, az egres és még néhány más rokonnövény is helyet kapott, népszerűsítve a családi házak kertjében a gyümölcstermesztést. A részegységet a kerületben lakó Bálint Györgyről Bálint Gazda Gyümölcsösének nevezték el.